Mint egy régi szocialista krimiben: Komoly arcú vámosok és határőrök vizsgálják az útleveleket és járműveket a határ mindkét oldalán. Szögesdrótok, szigorúság, ügyesen átslisszenő helyiek, pontosan úgy érzi magát az egyszerű utazó, hogy hamarosan egy egészen másik világrendbe fog belecsöppenni. Mióta eltörölték az ukrán vízumkötelezettséget nagyon megnőtt a napi határátlépők száma, de valahogy nem tud rutinná szelidülni a folyamat, csigalassan araszol az ügyintézés.
TIPP: Az elindulás előtt érdemes már online tájékozódni, hogy melyik határátkelőt előnyösebb aznapra kiválasztani. Mi a Beregszászhoz közelit választottuk magunknak. Beregszász az első komolyabb magyar lakta település, ami mindössze 6 km-re van a magyar határtól.
Ennek megfelelően a belvárosában is gyakran hallatszik magyar szó. Kétnyelvű emléktáblákkal találkozhatunk és lépten-nyomon. Sokfelé belebotlottunk az ezeréves magyar történelem emlékeibe. A Beregszászon élők között többségben vannak a magyar nemzetiségűek, a város polgármestere is magyar ember.
Beregszász városa sík területen épült. Középen két részre osztja a Vérke patak, fölötte egy régi kőhíd vezet át. A várostól keletre vulkanikus eredetű hegyeket találunk ahol szőlőt termesztenek. Beregszász belvárosának templomain kívül érdemes még felkeresni a szecessziós stílusban épült egykori Úri Kaszinót ( ma Arany Páva étterem), a Királyi Törvényszéket (ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főépülete) valamint az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat.
A beregszászi utcákon gyakran árulnak rendkívül olcsó hamisított márkásnak látszó termékeket, de a pénzváltás sem okozhat gondot a pénzváltókban illetve akár az utcán a helyieknél könnyen átváltható a forint és a dollár vagy euro. Mi Beregszászon szembesülünk először a hazaihoz képest rendkívül alacsony bolti és éttermi árakkal. Kárpátalja a kevés hely egyike, ahol sokat ér a forintunk.
Beregszásztól mindössze 28 km-nyi autóútra található az ősi magyar vár és városa Munkács. Mi először Kárpátalja legismertebb emlékművét, a város fölé emelkedő domb tetejére épült legendás munkácsi várat kerestük fel. Itt a Zrínyi Ilona és az ifjú Rákóczi Ferenc várfokon álló, magyar nemzeti színű szalagokkal és koszorúkkal díszített szobrán kívül Kazinczi Ferenc raboskodására és Petőfi látogatására emlékeztető emléktáblákat, valamint az ősi magyar múltat idéző Turul emlékszobrot lehet találni. Masszív bástyáiról szép kilátás nyílik a városra és a környező dombos-hegyes vidékre.
A munkácsi vár falai között történelmi gyűjteményt és időszaki kiállításokat találunk. Turistaként kimondottan lehangoló volt, hogy az egész munkácsi várban sem magyarul, sem más idegen nyelven nincsenek tájékoztatók, és a személyzetből sem beszéli senki a nyelvünket.
Maga az épület több felújításon esett át az elmúlt években, de ismét ráférne a közeli jövőben egy újabb rekonstrukció.
Munkács belvárosa kb. 2 km-re található a munkácsi vártól, házait, köztereit szépen rendbe hozták. Érdemes megnézni a szecessziós stílusban épült városházát, a vele szemben épült legendás Nemzeti Színház épületét és Munkácsy Mihály szülőházát. A közeli Latorca folyó vízállása a tömeges fakitermelések következtében nagyon visszaesett. Érdekes program még a különböző felekezetek által épített templomok, és műemléki épületek felkeresése. Kellemes meglepetés volt Munkácson, hogy a belvárosban sétálgatva mindenütt szépen öltözött emberekkel találkoztunk, sehol sem láttunk grafitikkel elcsúfított falakat, és a vendéglőkben, kávézók teraszán is kulturált Európában megszokott utcaképpel találkoztunk. Magyar szót alig hallani, pedig régen sok magyar élt Munkácson.
Helyi ízek:
Ha valaki finomat szeretne Munkácson ebédelni vagy vacsorázni, javasoljuk, hogy keresse fel a Bogrács éttermet. Az étlapon keverednek a magyaros, a szláv és a régi zsidó konyha ízei. Szintén különleges élmény a helyi piac meglátogatása.
Kb. negyven percnyi autóúttal érhető el Munkácsról Huszt városa. Az elmúlt 70 évben Husztot is utolérte a szovjet típusú iparosítás, ezért napjainkban csak elvétve találunk történelmi jelentőséggel bíró épületeket.
Ilyen például a magyar reformátusok temploma, de kétségtelenül a versben is megénekelt huszti romvár az amiért érdemes ide ellátogatni. Még Szent László királyunk építette a kunok ellen. Stratégiailag rendkívül fontos szerepe volt a következő évszázadokban egészen 1776-ig, amikor felrobbant egy villámcsapás következtében. Ma ingyenesen látogatható az erősen romos huszti várrom. Meglátogatásához feltétlenül túracipő és jó kondíció ajánlott. A falak közelében viszont óvatosan járkáljon az idelátogató, mert könnyen meg lehet csúszni a lejtős, kavicsos talajon.
Kirándulás a Vereckei hágóhoz:
A csodás tájakon átvezető utazás legfontosabb állomása az 1996-os évben Matl Péter munkácsi szobrász által emelt 7 kőtömbből álló honfoglalási emlékmű, mely annak állít emléket, hogy 895-ben a Vereckei hágón keresztül érkezett magyar törzsek többsége a Kárpát-medencébe.
A későbbi évszázadokban is fontos szerepet töltött be a hazánk történelmében ez az átjáró, hisz védte keleti határainkat a betörő ellenségtől.
A legtöbb utazó csak eddig a pontig jut el, pedig érdemes folytatni utunkat, mert több rendkívül érdekes látnivalót tartogat még a kirándulás, ha tovább folytatjuk utunkat.
A Vereckei hágóhoz vezető utazás első kiegészítéseként két kevésbé ismert program beiktatása javasolt az úti programba. Elsőként a 14 méter magas Sipot vízesést érdemes meglátogatni, mely Fülöpfalva településtől kb. 6 km-re található.
Sokak szerint a Sipot vízesés Kárpátalja egyik legkülönlegesebb látnivalója. A jól kiépített kirándulóhelyen csekély összegű belépőt kérnek.
Helyben kárpátaljai kézműves termékeket és erdei finomságokat is lehet vásárolni. Több helyen ízletes helyi falatokat és italokat kínálnak az erdei elárusító standoknál. Második tippünk az egyedi szépségű Szinevéri tó. Az Északkeleti-Kárpátokban 989 méteres magasságban alakult ki a természetvédelmi védettség alatt álló, pisztrángfélékben gazdag, kristálytiszta vizű tengerszem. Az út melletti parkolóból tíz perces sétával lehet eljutni a tóhoz, ahol a megszokott árusok mellett tutajozási és túrázási lehetőségek várnak minden utazót.
Szerző és fotók: Bajna Gábor
