Sokat hallunk a Westminster apátságról, ahol a legnagyobb komponyák és királyi személyek nyugszanak. Cikkünk most megmutatja, kik ezek.
A lenyűgöző apátság a katolicizmus égisze alatt épült a 10. században, de miután Anglia kivált a Róma vezette katolikus egyházból, az anglikán felekezet legfontosabb temploma lett. London közepén fekszik, ahol mind építészetileg, mint történelmileg hosszú múltra tekint vissza.
| Utazási Tipp |
| Utazások Angliába |
Az apátság az angol királyok temetkezési és koronázási helye, az alapterületén pedig még 750-ben emeltek egy bencés kolostortemplomot, amit már akkoriban is West Minsternek neveztek. Az első király, aki komolyabban elkezdett foglalkozni a templommal Hitvalló Eduárd lett, aki a mai templom alapjait építette meg 1045 és 1065 között. Később III. Henrik nyúlt hozzá a templomhoz, amikor 1245-ben kora gótikus stílusban hozzálátott a templom építéséhez. A templom háromhajós, és az épülete mellett öt kápolna, a végén pedig egy szentély található. Az apátság több részéhez képest kivételt képeznek az égbetörő, több méter magas tornyok, mivel azokat már az újkor hajnalán, 1722 és 1745 között építették.
Az összes megkoronázott angol király fejére itt emelték országuk koronáját (azért megkoronázott király, mert két angol uralkodó koronázás nélkül uralkodott). A koronázási szabályok alapján a szertartást a cantebury érseknek kell levezetnie. Egészen 1760-ig nem csak itt kezdődött egy király uralkodása, hanem itt is fejeződött be, mert II. György halála után már nem ide temették az angol uralkodókat. Viszont többek között itt nyugszik több híres és kiemelkedő alakja a tudománynak, elég csak Ser Isaac Newtonra, vagy a nemrég elhunyt nagyhírű elméleti fizikus Stephen Hawkingra gondolni. Ide temették még az alábbi híres személyeket: Hitvalló Eduárd, Livingstone Ben Jonson, Neville Chamberlain és Bonar Law.
Itt helyezték sírba Lord Kelvint, aki megalkotta az első abszolút hőmérséklettel foglalkozó skálát.
Az apátság északi kereszthajójában több neves brit államférfi sírja is megtalálható, Palmerstone-é, Benjamin Disraeli-é és William Gladstone-é.
Az épület egyik legérdekesebb része a Költők sarka, ahol több világhírű szerző mellszobra kapott helyett: Shakespeare-é, Kiplingé, Burnsé és Miltoné. 1996-ig a templomban volt az a neves kő, amin hosszú évszázadokig a skót királyokat koronázták (a kő neve: Scone-i kő). Ezt a követ I. Eduárd (róla szól egyébként Arany János híres balladája, a Walesi bárdok – ő csatolta az angol korona fennhatósága alá Wales-et, majd később a skótok lázadásainak a leverésére is hosszú éveket fordított-) hozta az apátságba, de az angol kormány ezt visszaszolgáltatta Skóciának, és azóta már Edinburghban lehet megcsodálni.
| Utazási Tipp |
| Utazások Angliába |
Az utóbbi évtizedekben több, az angol királyi család életében meghatározó esemény történt itt - a teljesség igénye nélkül:
- 1953-ban megkoronázták II. Erzsébet királynőt, aki azóta is uralkodik Anglia fölött (jelenleg 92 éves, a trónra 26 éves korába lépett)
- 1997-ben Diana - Károly herceg felesége - búcsúztatása és a gyászmenet itt ért végett - végső nyughelye, családja althorpi birtoka
- Majd 2011-ben itt házasodott össze Vilmos herceg (Károly és Diána fia) Katalinnal
A templom általában egész héten nyitva tart a vasárnap kivételével, de ezt megzavarhatják a különböző vallási ünnepek időpontjai.
