A Bács-Kiskun megyei Baja jelentős kikötőváros és kulturális centrum, ezenfelül pedig isteni finom az itteni hagyományok szerint elkészített, messze földön híres bajai halászlé. A város legszebb részei kétségkívül a barokk és historizáló épületekkel szegélyezett Szentháromság tér, illetve nem messze tőle, a Sugovica dunai torkolatánál kialakított hangulatos sétány, valamint a bajaiak kedvelt pihenőhelye, a Petőfi-sziget.
Az ősidők óta szinte folyamatosan lakott Baja egy hangulatos, hatalmas terekkel és rengeteg zöldfelülettel teli város az Alföld legnyugatibb részén a Mohácsi-szigettel átellenben, a Duna bal partján, egy időben pedig megyeszékhelyi szereppel is bírt, ezt azonban idővel Kecskemét vette át tőle. Már a honfoglalás idején is fontos folyami átkelőhelynek számított, amely jellege manapság sem szűnt meg létezni. Innen indul ki a Duna és a Tisza folyókat délen összekötő Ferenc-csatorna is.

No, de hogy napjainkban miért érdemes ellátogatni Bajára? Rögtön ott van a városközpont, a Sugovica mögött elterülő tágas, macskaköves Szentháromság tér, mely a közepén emelkedő szoborról kapta nevét, de a város egykori hatalmát fennen hirdető Városháza is itt kapott helyet. A teret szegélyező előkelő középületek, a szálló és a polgárháza a barokk és a historizáló stílus kiváló példái, az aljukban pedig üzletek, kávézók és éttermek kerültek kialakításra. A Bagolyvárként ismert Miskolczy Ferenc emlékház is itt, a téren, a Sugovica partján áll. A Bauhaus főbb jellemzőit felvonultató épületben lakott egy időben Miskolczy Ferenc festőművész is. Nyaranta egyébként számos rendezvényt tartanak ezen a téren, ezek közül talán a legkiemelkedőbbek a július elején rendezett Bajai Halfőző Fesztivál, ahol nemcsak a híres hallét lehet megkóstolni, hanem a könnyűzenei koncertekre is ki lehet látogatni, valamint az általában augusztus végén tartott, a musical- és operettrajongók által kedvelt Csodálatos Baja elnevezésű fesztiválsorozat, ahol minden évben a Budapesti Operettszínház művészei szórakoztatják színvonalas előadásaikkal a nagyérdeműt.

Baja persze ezeken túl is tartogat látnivalókat. A város hét templommal is rendelkezik, és ott van mindjárt például a Bácska muzeális értékeit összegyűjtő és bemutató Türr István Múzeum, vagy a neves realista festőről elnevezett, és az ő képeit kiállító Nagy István Képtár, esetleg a Kálvária utca végén található, Gfeller Károly és Bauer Antal által tervezett, dombtetőn álló, klasszicista Kálvária-kápolna. Megtekinthetjük a Halászati Miniskanzent is. A 19., század első felében épült, késő klasszicista stílusú Bajai Zsinagóga mára új funkciót kapott: falai között helyezték el a Városi Könyvtárat, de a zsidó vallás néhány motívuma is megtalálható még az épületben: ilyen a mizrah-emelvény, a menóra-gyertyatartó, de még Tóra-tekercseket is őriznek itt. Akit érdekel a helyi népművészet, az látogasson el a Bunyevác Tájházba, ahol nemcsak a dalmát eredetű népcsoport népviseletét és egykori berendezési és használati tárgyaikat tekinthetjük meg, hanem Baja város múltbéli mindennapjaiba is beleshetünk, a múzeumi kuriózumokat kedvelők számára pedig ott van a Deák Ferenc Zsilipmúzeum.

Ha város még így sem szolgálná ki kíváncsiságunkat, felfedezhetjük a környéket is! A Bajával szemben lévő, a Duna másik oldalán elterülő Gemenci erdőt. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó erdő Európa legnagyobb ártéri erdeje, emellett pedig külföldön is ismert kiváló vadászterület. Nemcsak növény- és állatritkaságai (fekete gólya) lenyűgözők, hanem nagyvadállománya is jelentős. Bejárhatjuk a tanösvényeket vagy kerékpározhatunk a Duna mentén, de engedéllyel akár horgászhatunk is benne, a Sugovicán pedig akár a sárkányhajózást, az evezést, kenuzást vagy a kajakozást is kipróbálhatjuk – nem véletlenül adott Baja rengeteg vízi sportban jeleskedő embert hazánknak, mint amilyen Hosszú Katinka, Kalmár Ákos, Vereczkei Zsolt és Varga Tamás.

Készítette: Méhes Judit Képek: Pixabay és saját