Székelyföld legmagasabb bérce az 1801 méter magas Madaras-Hargita. A mára szinte észrevehetetlen egykori vulkáni tevékenységből keletkezett, Tófalvi Péter által a „székelyek hegyének” keresztelt orom ma Erdély egyik legkedveltebb látványossága és egyben egyik legfelkapottabb síterepe.
Erdély talán legjobb és legközkedveltebb sípályáit a Madaras-Hargita tartogatja az ide látogatók számára, de a hegyről a környező sűrű fenyvesekre, mély völgyekre és kies rétekre nyíló csodálatos panoráma sem egy utolsó szempont az utazók szemében. A Székelyudvarhely közelében elterülő sí- és üdülőközpont összesen négy és fél kilométernyi sípályával rendelkezik, ha pedig elég szerencsések vagyunk, december közepétől akár egészen májusig csúszkálhatunk a hóágyúkkal felszerelt hegyi pályákon. A biztonságunk miatt sem kell aggódnunk, ugyanis a hegyimentők folyamatosan felügyelik a tájat.
Itt nem kell aggódni, ugyanis mindenki megtalálhatja a kedvére és sí tudása szintjének megfelelő pályát, a tanulópályáktól a kék és a piros jelzésű pályákon át egészen a fekete és az extrém tudást igénylő sípályákig bezárólag. Ezekből a kék és a piros jelzésű szakaszok a leghosszabbak, 1500 méteresek. A hegy sífelvonókkal is jól ellátott: a Madaras-Hargitát és a szomszédos hegyeket kötik össze egymással, amelyek hétköznapokon 9-16 között, hétvégén pedig 9-20 óráig közlekednek, de ha kedvünk szottyan rá, akár esténként is síelhetünk. Ha nyáron érkeznénk a Madaras-Hargitára, akkor sem kell csalódnunk: mélyzöld erdők, sziklás fennsíkok és színpompás virágokkal borított tisztások, valamint rengeteg túraútvonal várja a hegyvidéket gyalog vagy kerékpárral felfedezni kívánó turistákat.
A Madaras-Hargita nyugati oldalában, kb. 1600 méteres magasságban található a hegység legrégibb menedékháza, amely még 1941-ben, magyar támogatással épült fel. A csúcs felé haladva egyre meredekebbé válik az útvonal. A hegy tetején kopjafák, kőrakások, sámánoszlopok és fakeresztek tömkelege fogad minket. Ez is a hely kultikus tiszteletére utal. Sziklás tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Csíki Havasokra, a Fogarasokra és a Gyimesekre, de még az Erdélyi medence részeinek többsége is jól kivehető a magasból tiszta, napfényes idő esetén.
forrás: Utazási Élmények facebook csoport -Schwarcz térkép
A Madaras-Hargitán több növényzeti öv is kialakult. Gyakoriak a lucfenyőkből álló sűrű fenyvesek, de a felsőbb övekben húzódó borókások között málna, vörös és feketeáfonya tenyészik. A réteken gyakori növényfajta a harangvirág, a fecske tárnics, a piros mécsvirág és a gyömbérgyökér, a mocsaras vidékeken pedig gyakran találkozunk tőzegláppal, vidrafűvel és tőzegáfonyával, de az egyik legkülönösebb, itt előforduló növény a rovarevő mocsári hízóka, amely nevéhez méltón valóban bogarakat eszik. Az erdőkben nemcsak szarvasokkal, rókákkal és vaddisznókkal, de medvékkel, nyuszttal, sőt, még talán a ritkán megfigyelhető hiúzokkal is összefuthatunk. S természetesen végül, de nem utolsó sorban: a Madaras-Hargita nem véletlenül viseli e nevet! Rengeteg madár fészkel itt, úgymint a szirti sas, az uhu, a fenyves cinege és a hegyi cinege, valamint a macskabagoly.
Online szálláskeresés a Székelyföldön:
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
