A Rajna folyó által kettéosztott Bázel („Basel) Svájc harmadik legnagyobb városa. A fontos gyógyszeripari, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális és oktatási központ a svájci-francia-német hármashatár közelében fekszik és nemcsak kikötőin, hanem repterén is „közösködik” a szomszédos országok közeli városaival (Mulhouse, Freibourg).
A Rajna jobb (Kleinbasel) és bal (Grossbasel) partján elterülő város bájos, színes, ám mégsem agyoncicomázott centrumát az egykori piactér és az ezen álló hangulatos, piros falazatú, díszes Városháza uralta. A város dombokra épült, így ezen a részen hiába is várnánk hegyeket. A városkép egy másik meghatározó eleme az eleve dombra épült Münster nevű katedrális, amely előtt egy kisebb tér is található, amely a helyi fiatalok kedvelt találkahelye. A belváros egy részén tilos az autóforgalom, ott helyette villamossal közlekedhetünk. A belvárosban rengeteg üzlet és étterem van, arra azonban előre készüljünk fel, hogy bárhová is térnénk be, mindenhol „svájci árak” fogadnak minket.
Kedvező fekvése okán már a kelta-római kor óta lakott az egyébként elég nagy népsűrűséggel bíró terület. Megfordultak itt burgundok, germánok, de még a magyarok is, Bázel első virágkorát azonban mégis akkor élte, amikor 1460-ban itt alapították meg Svájc első és mindmáig fennálló egyetemét. Hamarosan igazi kereskedelmi és közlekedési csomóponttá vált, ez az állapot pedig az eltelt évszázadok során mit sem változott. Bázel viszonylag nagyobb népessége (kb. 172.000-en élnek a városban) ellenére rengeteg a zöldfelület a városban, és van egy 71 hektárnyi parkerdő is benne, amely az itteni, az ország többi részéhez képest enyhe hegyvidéki-mediterrán hatásokat ötvöző éghajlatnak köszönhető. A helyiek segítőkészek és kedvesek, azonban még haladó nyelvtudással is néha nehéz megérteni a svájci dialektust.
Az évszázadok alatt Bázelnek sok mindenből kijutott: a város az évszázadok alatt egyaránt volt véres csaták, kolostorszentelések, gyújtogatás, zsinat, pusztító járványok és földrengés helyszíne, de a korabeli beszámolók szerint még egy ízben a 16. században különös fekete és vörös gömbök is viaskodtak egymással az égen (Ez utóbbi beszámolókat néhányan az első UFO-észleléseknek vélik). Ugyanakkor itt adták át Svájc első vasútját is még 1844-ben, amely később az egész országban elterjedtté, sőt, ikonikussá vált. Bázel további fejlődését a Rajna folyama határozta meg, amely fontos kereskedelmi kapocsot képezett az Északi-tenger és a Földközi-tenger közötti áruforgalomban. A város a 18-19. században nagyon felkapottá vált az elit körében. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a város legrégibb fogadója, a Hotel Les Trois Rois személyzete olyan prominens vendégeket is vendégül láthatott falai között, mint Johann Wolfgang von Goethe, Voltaire, Thomas Mann, Richard Wagner vagy éppen Pablo Picasso, esetleg a The Rolling Stones.
Bázel a svájci kultúra egyik fellegvára, kulturális központja. A legfontosabb múzeum a Városi Múzeum, ahol 19-20. századi művészek munkáit tették közszemlére. Ezen kívül jelentős még a Természetrajzi Múzeum, az Anatómiai Múzeum, de még az Építészeti Múzeum, de ezeken kívül is érdemes ellátogatni a Münster és a Beyeler alapítványi múzeumokba, vagy a Szépművészeti Múzeumba, azaz a Kunstmuseumba. A bázeli múzeumok többségére a BaselCard kedvezményeket nyújt. A látványosságokat akár egy hosszú hétvége keretében is élvezhetjük, ugyanis ennyi idő kell hozzá, hogy kiismerhessük Bázelt. Ha pedig a programunkat egy különleges eseménnyel zárnánk le, próbáljuk ki a rajnai hajókázást is kedvesünkkel Bázelben!
Szálláskeresés Bázelben:
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
