A ma Szlovákiában fekvő Kassa az egyik legősibb felvidéki városnak számít. A település első említése az 1230-as évből származik, ahol "Villa Cassa" néven említik. Itt őrzik Európa legrégibb városi címeres levelét, amelyet a város anno még Nagy Lajos királytól kapott. A városi jogok elnyerésének évfordulóján minden évben "Kassa város napja" néven emlékeznek meg a helyi lakosok a jeles eseményről.
A városban, mintha otthon lennénk, lépten-nyomon magyar történelmi emlékekkel találkozunk. Nagy Lajos király itt hívta össze az országgyűlést, itt kiáltották ki fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, itt zajlott a szabadságharc egyik ütközete, és itt nyugszik a Dóm kriptájában II. Rákóczi Ferenc, akinek az 1990-es évek elején hozták haza a hamvait Rodostóból.
Kassa ékessége a Szent Erzsébet Székesegyház, azaz köznapi nevén a Kassai Dóm, mely a magyar gótika egyik legszebb alkotása. A dómot 1380 táján kezdték építeni egy korábbi templom helyén, a munkák egy részét az Országházat tervező, Steindl Imre tervei alapján végezték. A templom építését a Krisztus Vére csodával hozzák összefüggésbe, ugyanis IX. Bonifác pápa 1402-ben kiadott bullájában megerősítette, hogy valaha itt őrizték Krisztus Vérét.
A templom legszebb műkincse a gazdagon díszített főoltár, 48 gótikus táblaképével. A magas szárnyasoltáron álló három szobor, középen Szűz Mária áll karján a kis Jézussal, két oldalán pedig Szent Erzsébet látható.
A Szent István kápolna alatti sírboltban helyezték végső nyugalomra II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és más magyar méltóságok hamvait. A kripta ma nemzeti zarándokhely.
A Dóm mellett találhatjuk az Orbán tornyot, melyet azért építettek, mert a Dóm tornya nem bírta el a harang súlyát. A harangtoronyban a Szent Orbán-harang másolata lett beépítve, míg az eredeti a torony előtt látható.
A szecessziós elemekkel díszített Állami Színház épületét egy parkon keresztül közelíthetjük meg. Itt volt Katona József Bánk bán című művének az ősbemutatója. Minden egész órában felcsendül a parkban a 22 harangból álló harangjáték, melyet egy csodás zenélő szökőkút is kiegészít.
A Rodostói ház II. Rákóczi Ferenc emlékháza, Márvány tenger partján álló házának a másolata. Kassa híres szülötte Márai Sándor, igazi világpolgár volt. Gyermekkora és ifjúsága Kassához kapcsolódik, a város középkori történelmének állított emléket a „Kassai polgárok” című drámájában. Ma emléktábla őrzi a nevét. Márai így írt szeretett városáról: ”A nyári reggel üde és szeles, mint majd mindig a Városban, melynek légjárata a nagy hegyekről ömlik a szűk utcába, s a Tátra felől elhozza a havasi növények és a hideg tavak fanyar-jóízű illatát.”
Néhány érdekesség:
- Állítólag a régi polgári világban élt Kassán egy koldus, akinek sikerült annyi pénzt összekoldulnia, hogy abból mindenki meglepetésére felépített egy palotát, melynek csúcsán, a kalapot emelő koldus köszöni a kassai polgárok bőkezűségét.
- Ki hallott a „Kassai Oscar” díjról? Kassán rendezik meg a városi televíziók nemzetközi filmfesztiválját, ahol az alkotók az Arany koldus díjért versenyeznek, ami a Koldus-ház szobrának a kicsinyített mása, ez a „Kassai Oscar“ díj. Petőfi is többször megfordult a városban, egy átmulatott szilveszter után, itt kérte meg teljesen illumináltan Prielle Kornélia kezét (aki Kassán volt színésznő), és még azon az éjszakán házasságot akartak kötni, de nem találtak senkit, aki nyomban összeadta volna őket. Másnapra viszont már mindketten kijózanodtak.
Érdemes ellátogatni Kassára, hiszen a királyi város szépsége és történelmi múltja ma is vonzza a látogatókat és a belváros minden épülete sajátos, történelmi hangulatot idéz fel.
Készítette: Vincze Péter Antal Fotók: Saját
