Az utóbbi napokban történt földrengések hatására mi is a nyomába eredtünk annak, hogy hol és mekkora a veszélye annak, hogy a törésvonalak mentén ismét rengeni kezd a föld.
Mit kell tudni a földrengések kialakulásáról ?
Nem lehetséges megjósolni, hogy melyik országban lesz legközelebb földrengés. A földrengések világszerte váratlanok és az előrejelzéseik is többnyire megbízhatatlanok. A földrengések oka a Föld belső dinamikája, a tektonikai lemezek mozgása, a vulkanikus aktivitás és a felszín alatti kőzetek átalakulása határozza meg. A földrengések megelőzése és veszélyeik csökkentése érdekében a különböző országok folyamatosan monitorozzák a földkéreg mozgásait. Fejlesztik a veszélyeztetett területeken élők védelmét például a földrengésnek jobban ellenálló épületek létrehozásával.
A lenti térképen látható kőzetlemezek évente néhány centiméteres sebességgel mozognak az apró nyilakkal jelölt irányokba. A megjósolhatatlan időpontokban bekövetkező földrengések epicentrumai (piros körök) pedig jellemzően a lemezhatárok közelében vannak. Alapvetően elmondható, hogy a tektonikai mozgások miatt létrejövő feszültség okozza a földrengéseket. A jelzett főbb földrengési zónák mindegyike valahol a kőzetlemezek határaihoz közel található. Kisebb feszültség felhalmozódás az egyes kőzetlemezeken belül is lehetséges, ilyenkor a lemezek határaitól távolabb is keletkezhetnek közepes, vagy kisebb rengések.
Mediterrán földrengési helyzetkép
Az utóbbi 50 évben számos földrengés volt a mediterrán országban ahová szívesen járnak az emberek nyaralni. Az ilyen katasztrófák érintették Törökországot, Olaszországot, Görögországot, Albániát, Horvátországot, Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Macedóniát és Szlovéniát.
Olaszországban például több nagy erejű földrengés volt, beleértve a 1976-os friuli-dél-tiroli földrengést, a 1980-as irpini földrengést, a 1997-es umbriai-márkási földrengést és az 2016-os centrói földrengést. Görögországban is voltak jelentős földrengések, beleértve a 1999-es athéni földrengést. Albániában a 2019-es durrësi földrengés volt kiemelkedő. Horvátországban a 2020-as zágrábi földrengés volt jelentős. Bosznia-Hercegovinában a 1969-es sarajevói földrengés volt jelentős. Az utóbbi években számos kisebb-nagyobb földrengés volt a régió többi országában is. Az adatok azt mutatják, hogy a mediterrán területek az afrika és európa alatti tektonikus lemezek találkozásánál találhatóak így a földrengések veszélye állandóan jelen van az egész régióban.
A földrengések története Magyarországon
Magyarország nem fekszik a legfőbb veszélyzónáben, az elmúlt 1000 évben mégis több földrengés volt. A magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek. Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Kisebb erősségű földrengést viszont évente többször is mérnek és 4,5-5-ös földrengés is bekövetkezik Magyarországon kb. 10 évenként.
Az egyik legjelentősebb földrengés Magyarországon egy feltételezett 7-es magnitúdójú földrengés a XI. században történt, amely romba döntötte a Szent László király által alapított szentgotthárdi apátságot. A másik nagyon erős földrengés 1763-ban történt Komáromban, ami akkor 63 ember halálát okozta.
A legutóbbi nagyobbföldrengések az 1985-ös berhidai és a 2004-es móri földrengések voltak Magyarországon. Azóta több kisebb földrengés is előfordult az országban, beleértve a 2011-es debreceni, a 2013-as szegedi és a 2018-as veszprémi földrengéseket. Magyarországon emellett évente mintegy 100-200 egészen kicsi, 2,5 magnitúdónál nem erősebb, emberek által nem észlelhető rengés következik be,
